Palesztinában, Európában és Oroszországban, több helyütt - egymástól függetlenül - a 19. század végére, a túltengő nacionalizmus és a pogromok hatására kialakult az ún. cionizmus. A mozgalom célja Izrael függetlenségének újbóli kivívása lett. 1895-ben a budapesti, német ajkú zsidó családból származó Herzl Tivadar megfogalmazta a `Zsidó állam` című tanulmány első vázlatát. Ennek szellemében 1897-ben összehívták az Első Cionista Kongresszust. A helyszín Bázel (Svájc) volt.

A zsidó terrorizmus majd’ egy idős a cionizmus megjelenésével. A cionizmus lényege, hogy a világban szétszórtan élő zsidókat egy államban egyesítse, és lehetőleg az az állam az újabb korban Palesztinának nevezett, a bibliai időkben pedig Izrael és Júdea (Két külön  zsidó állam volt a mai területen) néven volt ismert.

Kezdetben az asszimilálódott, a neológ és a liberális zsidó közvélemény határozottan elutasította a kongresszus céljait, ugyanakkor először az angol külügyminiszter támogatta (az 1917-ben kiadott Balfour-nyilatkozat arra bátorította a világban szétszóródott zsidóságot, hogy vándoroljanak be az Oszmán birodalom széthullásával brit kézre került Palesztinába).

A betelepülő zsidóság több hullámban (alija) érkezett a szinte teljesen arabok lakta mai Izrael területére. Az újabb és újabb arab támadásoktól tartva 1921-ben megalakult a Hagana (magyarul Védelem), a bevándorlók alapította fegyveres szervezet, melynek legfőbb feladata a zsidó telepek védelme lett.

Az első incidens még 1929-ben a Brit mandátum idején történt. Amikor a siratófalnál az izraeliek és az arabok összecsaptak. 1931-ben a mérsékelt arab- és angolellenes Hagana nevű szervezetből (amely inkább volt defenzív, mint offenzív jellegű) Avraham Tehomi vezetésével kivált egy szélsőségesebb nézeteket valló csoport, amely az Irgun nevet vette fel. Az Irgunból jött létre a Nemzeti Katonai Szervezet. Ezt a Katonai Szervezetet -állítólag- a lengyel kormány is segítette, azt remélte, hogy ezzel elősegíti a zsidó állam létrejöttét és a nagyszámú lengyelországi zsidóság majd kivándorol. (A két világháború között egy nemzeti, tekintélyelvű rendszer működött, aki egy ideig megpróbált a nemzetiszocialista Németországgal is együttműködni.)

Palesztina területén egyre nagyobb mértékben jelentek meg az Európából kivándorló zsidók, egyre több földterületet vásároltak meg telepek letelepülés céljára. Ez érthetően nemigen tetszett  a több mint ezer éve ott élő araboknak, ezért az angol kormány kvótarendszert (Fehér Könyv) vezetett be 1939-ben, amellyel ideiglenesen szabályozni tudta a bevándorlók számát. 1943-ban az Irgun vezetője, a későbbi miniszterelnök, Menahem Begin egyre inkább az angolok ellen fordult, sorozatos támadásokat hajtottak végre rendőrőrsök, hivatalok és katonai parancsnokságok ellen.

A legismertebb akció, az igazi szentföldi terrorcselekmény 1946. július 22-én történt, amikor az Irgun felrobbantotta a Jeruzsálemben található Dávid Király Szállót, ebben a merényletben 97 brit civil és katona halt meg. Egy évvel később a haifai rendőrállomást érte támadás, amiben 4 angol, 4 arab rendőr és 2 civil vesztette életét. Szenteste után öt nappal a zsidó terroristák gránátokat dobáltak be egy jeruzsálemi kávéházba, amelynek 2 angol rendőr és 11 arab civil vesztette életét. Persze  ezek a terrortámadások csak kiemelt esetek.

1948. április 9-én Deir Jaszinban az Irgun és a Stern csoport közösen vérengzést hajtott végre, egy teljes arab falut mészároltak le, az áldozatok száma 108 fő volt. A cselekményben részt vett Ariel Saron is (szintén későbbi miniszterelnök) aki katonatársaival az 50-es évek elején a Kibbija nevezetű palesztin falut „tisztította meg”. Szintén Ariel Saron volt, aki 1982-ben már magas rangú tisztként Szabra és Satila menekülttáborainak lemészárlásában volt bűnrészes, amiért is Belgiumban háborús bűnök miatt egy ideig körözték.

A zsidó szervezetek rivalizálásba kezdtek, így az angolok által körözött  Irgun tagokat több esetben is a Hagana, vagy a Zsidó Ügynökség tagjai adták át az angol hatóságoknak.

A Stern csoport úgy jött létre, hogy a II. vh. alatt az Irgun az angolok mellett harcolt a németek ellen, amit Avraham Stern nem nézett jó szemmel, sőt, egyenesen árulásnak tekintette, ezért létrehozta maga csoportját. Sternt 1942-ben rejtekhelyéről menekülése közben lőtték agyon az angolok.

Izrael függetlenségének kikiáltása (1948. május 14.) után mind az Irgun, mind pedig a Stern Csoport integrálódott a szervező hadseregbe (Izraeli Védelmi Erők).

Azonban  a terrortámadások a független állam létrejötte után sem szűntek meg. 1948. szeptemberében a Svéd Vöröskereszt elnökét az ENSZ közel keleti békeközvetítőjét, Folke Bernadott grófot és a vele egy kocsiban utazó Serot francia ezredest együtt ölték meg, bűne mindössze annyi volt, hogy felvállalta a palesztin  menekültek képviseletét. A merénylőket később letartóztatták.

A világi és a vallási motívumok összefonódása adja a modern cionizmus belső energiáit. Mind Izraelben, mind a világ zsidóságán belül a legerősebb és legéletképesebb mozgalmak egyfajta aktív, akár az erőszakra is  számító messianizmus jegyében szerveződnek.

Meir Kahane ortodox rabbi

New Yorkban született 1932. augusztus 1-én, és ott alakította meg a Jewis Defense Leagueet (Zsidó Védelmi Liga) a hatvanas években. A szervezet célja: „kemény választ” adni a „judaizmus árulóinak”, akik oly jól érzik magukat az amerikai liberális körökben. Ugyan akkor FBI ügynökként azokról a  radikális csoportokról készített jelentéseket, amelyekben megfordult. 1971-ben Izraelbe költözött és megalapította a Kach (Így) pártot. 1984-es választásokon pártja bekerült a Knesset-be, de egy ciklus után kitiltották „rasszista” és „antidemokratikus” megnyilvánulásai miatt. 1985-ben az amerikai ABC TV-csatornán Alex Odeh, az Amerikai Arabok Diszkriminációellenes Bizottságának vezetője összekülönbözött a JDL egyik képviselőjével . Másnap megölték. Mindhárom gyanúsított Izraelben kapott menedékjogot. 1990. november 5-én New Yorkban, Amerikában élő egyiptomi származású terroristák meggyilkolták Kahanet.

Gondolkozására jellemző a „katasztrófa messianizmus”, Ebből a szempontból bárki, aki megaláz egy zsidót, nem pusztán egy elítélendő cselekedetet hajt végre, hanem akadályozza a megváltást. A bibliai Izrael visszaállítását a közeli jövőben képzelte el. Azzal, hogy megalázzák a zsidók ellenségeit, Istent dicsőítik, és közelebb hozzák a Messiás eljövetelét. Azon ellenség körébe, akiket meg kell alázni, mert útját állják a bibliai nemzet visszaállításának, eleinte csak az arabokat számították. Kahane kijelentette, hogy nem gyűlöli az arabokat. Nem az arabságuk a gond, hanem az, hogy nem-zsidóként egy Isten által a zsidók számára kijelölt területen élnek.

Később azokat a világi zsidókat is ellenségnek tartották, akik a bibliai Izrael visszaállítását nem helyezik bármilyen más cél elé. Sőt 1989-ben Kahane a következőt nyilatkozta: „Az igazi ellenség a szekuláris állam”.

Ő és pártja a „kollektív igazságban” hitt. Ha az ellenség egy közösség, akkor annak a közösségnek bármely tagja célpont lehet, akkor is, ha személyesen kívülálló, nem vesz részt a harcban. Tehát visszatér Emirle Henry 19. századi francia anarchista jelszava: „senki sem ártatlan”.  

Gerson Solomon

Családja 10 nemzedék óta Jeruzsálemben élt. Ő az egyik legnépesebb mozgalom a Templom-hegy és Izrael Földje Híveinek Mozgalmá-nak vezetője. 1967-ben a hatnapos háborúban tisztként vett részt Jeruzsálem elfoglalásában. Ezt a háborút maga és mozgalma is, mint a Bibliai apokaliptikus csata kezdetének tekintette.

A Templom-hegy és Izrael Földje Híveinek Mozgalma azt a célt tűzte ki, hogy – függetlenül a politikai realitásoktól és az aktuális béketervektől – mindent megtesz azért, hogy újra felépüljön a közel kétezer éve lerombolt hajdani zsidó szentély Jeruzsálemben. Azóta minden évben utcai akciókat rendeznek, hogy megpróbálják szimbolikusan felvinni a szentély alapkövének szánt hatalmas kőtömböket a Templom-hegyre. Ez csak egyszer, 1990-ben sikerült nekik. A menet napokon át tartó palesztin tiltakozást és zavargásokat váltott ki, így azóta az izraeli rendőrség nem engedi fel a szervezet aktivistáit a hegyre. A Templom-hegy Hívei Mozgalom a Közel-Kelet egyik legvitatottabb – sokak szerint szélsőséges – vallási-közéleti szervezete.

Gerson Salomon  mozgalmának tagjai 1968 pészachján, úgy döntöttek, hogy zsidó közösséget hoznak létre a Cisz-Jordániai (azaz Palesztin fennhatóság terültén) Hebronban. Kezdetben ezt még az izraeli hatóságok sem nézték jó szemmel. Így 1968 májusában olyan megegyezés született, hogy a mozgalom hívei kivonulnak a városból, és annak tőszomszédságában megalapítják Kirjat Arba települést. 1970-ben az izraeli kormány végül úgy döntött, hogy legalizálja ezt a törekvést, s 250 házat épít Kirjat Arbán. Ma mintegy 600 zsidó telepes él 170 ezres,  palesztinok lakta Hebron belvárosában az izraeli katonaság védelmében. Hebron azóta is állandó konfliktus forrás, egyrészt az agresszív zsidó jelenlét miatt, másrészt mert mind a  két vallás (zsidó, mohamedán) szent városnak tekinti, mivel Ábrahám városa. (Ábrahámot a zsidók és a muzulmánok (Ibrahim) ősüknek tekintik)

 A hebroni zsidó település kiadásait izraeli állami és amerikai magánpénzekből fedezik. A különféle szélső-jobboldali zsidó szervezeteket támogató amerikai vagyonosok gyakran adnak pénzt a hebroni telepeseknek is. A telepesek között pedig rengeteg az amerikai születésű, akik a Szent Föld benépesítését tűzték ki célul maguk elé.

Baruch Goldstein amerikai orvos

A Hebron melletti kibbucban(zsidó telep) Kiryat Arba –ban (kezdetben 250 ház épült, ma 7000-en élnek a telepen) települt le, a telep vezetőségének is tagja volt. 1994 februárjában, a  purim ünnepén egy zsidók és muzulmánok számára épült istentiszteleti helyre ment, ahova behallatszott a  „Halál a zsidókra!” kiáltozás. Goldtsein szólt a zsidó fegyveres őrségnek, hogy távolítsák el a kiáltozó fiatalokat, de azok nem tettek semmit. Baruch Goldstein úgy érezte, mind judaizmust, mind a zsidó népet mélységesen meggyalázták.  Mielőtt még bekövetkezett volna purim, február 25-én korán reggel visszatért a Pátriárkák Sírhelyéhez (ami mind két vallásnak fent volt tartva), ezúttal az arab mecsetbe ment az imádkozó hívők mögött, az imámmal szemben találta meg azt a pontot, ahonnan a legtöbb embert megölheti, de még esélye is lehet a menekülésre. Akkor lőtt közéjük, mikor a muzulmánok letérdeltek az imához. Úgy gondolta, hogy miután végzett gránátot dob a tömegbe és a zűrzavart kihasználja a menekülésre azonban a tömeg agyonverte. Több mint harminc halott és  körülbelül 100 sebesült maradt a helyszínen.

Baruch Gondstein sírja valóságos zarándokhely, önkéntes fegyveresek őrzik, és a frissen érkezett telepeseket szervezett kirándulás keretében ismertetik meg a „hőssel” és „hőstettével”.

Yigal Amir leszerelt katona,  zsidó jog-hallgató

1995. novemberében 5-én Yitzhak Rabin miniszterelnök, aki a „terület a békéért” politikának az eredményeképpen a Nyugati-partot (Gázai övezet) átadta a Palesztin Hatóságnak, százezer fős békenagygyűlésen beszélt Tel-Avivban. Amint lelépett az emelvényről s kocsija felé indult közvetlen közelről lelőtték. A tettes Yígal Amir, leszerelt katona, aki zsidó jogot tanult egy konzervatív egyetemen. Letartóztatása után azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg tettét, mert a zsidó törvények szerint cselekedett. Egy ilyen rendelkezés azt írja elő, hogy minden zsidó számára erkölcsi kötelesség, hogy megállítsa azt, aki „halálos veszedelembe” sodorja a zsidóságot. Már pedig Rabin a palesztinoknak adott engedménnyel ezt cselekedte.

Yoel Lerner

Az Amerikai Egyesült Államokból költözött Izraelbe, pontosabban Jeruzsálem fallal körülvett óvárosába. Nézet szerint a Messiás csak akkor fog megjelenni a földön, ha újraépítik a kétezer éve lerombolt templomot. A világ megváltása ezek szerint a zsidókon múlik, akiknek kötelessége megteremteni a megváltó megjelenésének feltételeit. Ugyan akkor a templom újjáépítésének közvetlenebb jelentősége is van. A zsidó törvények egy része a templommal kapcsolatos. Ha nincs templom, akkor a törvényt sem lehet tiszteletben tartani. Lerner és elvbarátai a   templomhegyen épített muzulmán mecset, a Szikla-mecset felrobbantására készültek 1995-ben, de leleplezték és bebörtönözték. Továbbra is kötelezőnek tekinti a Messiás eljövetelének előkészítését azáltal is, hogy társaival megpróbálják újjáéleszteni a régi papságot, rekonstruálni a papok ruháit, ékszereit, hangszereit.

2001. decemberében két kaliforniai Zsidó Védelmi Vezető merényletet kísérelt meg egy mecset, egy muzulmán érdekvédelmi szervezet, és egy arab-amerikai képviselő irodája ellen.

források:

dr. Molnár János :  Terrorizmus és Hit

Európai idő 2006. 17. szám.

http://www.szombat.org/archivum/h0301g.htm

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200809/egy_alom_ami_az_elet

http://en.wikipedia.org/wiki/Hebron

http://www.resistance.jeeran.com

http://mult-kor.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://terrorizmus.blog.hu/api/trackback/id/tr471800291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása